|
|||
|
Főhősünk nem is tudta, hogy annyira sokat fog aludni, hogy egy teljesen más élethelyzetben, más lakásban fog ébredni. - Sok víz lefolyt a Dunán - mondta kócos fejét vakarva kissé álmos főhősünk. Ezzel kislattyogott a fürdőszobába, ami ugye egy másik fürdőszoba, mint az előző bejegyzésben és mint olyan, éppen aktívan beázott, ezért Gaston és az egyéb kényelmi alkalmatosságok ki voltak belőle lakoltatva. Szuszánk bamba tekintettel nézegette magát a tükörben, megfeletkezve hirtelen arról, hogy miért is jött ide. Míg hősnőnk lassan öntudatára ébred, hadd ragadjuk meg a dramaturgiailag indokolt pillanatot, hogy röviden összegezzük az előzményeket. Először is Szuszánk egy szép napon fogta magát és cókmókostúl felköltözött a hetedik emeletre. Az első pár napban kicsit szédült a hegyesi levegőtől, de relatíve gyorsan belejött a dologba, főleg, amikor a fürdőszoba volt szíves elkezdeni ázni, akkor az aranyos penészgombácskák kiváló társaságnak minősültek. Másodszor is Szusza megjárta Madagaszkárt. Ez persze jól hangzik egy társadalmilag motivált beszélgetésben (bármit is jelentsen ez a kifejezés), szóval ennél többet nem is árulunk el róla. Tény, ami tény, az igazság a mangrove fák mögött rejlett, az erő meg az egyességben van. Utazása során Szusza minden esetre megtanult IKARUSZ buszokat összeszerelni, biztos, ami biztos, még jól jöhet. Harmadszor hihetetlen távlatok nyíltak meg hősnőnk előtt, aki ugyan ezt most kevéssé érzékelte, de alapvetően vidámabb napjai voltak azóta. Hogy mióta? Majd ő elmondja, ha úgy érzi. - áhá! - kiálltott fel bágyadt hősnőnk, amikor végre utolérte a felismerés, hogy ő most voltaképpen azon meditál, hogy mennyi értelme van üzenni valakinek, akinek már csak nyílt levélben tudna, hogy ugyan má, cicuka, megbántottál, de most már mindegy, úgyis fájni fog még jó sokáig. persze ez a relatíve egyszerű gondolat menet (ne felejtsük, hősünk nő, ebből adódóan a többszörösen csavaros érzelmi történetek meg se kottyannak neki) azért nem egy másodperc alatt rajzolódott ki az agyában, hisz száz egyéb dolog is foglalkoztatta, mint például Bábel tornya, az a mély lila körömlakk, Bábel tornya, a téli időjárás és Bábel tornya. és valóban: - BÁBEL TORNYA?!! Úristen! - kiállt fel TitkosSzusza, és sietősen kirohan látókörünkből, minden valószínűség szerint holmi félig lekésett lyukfoltozási feladat után rohanva. hagyjuk hát magára a kiürült fürdőszobát, aki egyedül szeret igazán beázni, mert még a szégyenlősebb fajtából gyártották. Muhaha, felfedem a titkodat! (ajánlom a freeblog főoldalára)Egy életre szoló elhatározás és Gaston, a gumikacsa
Miközben Szusza a kádban "lazult", gumikacsája Gaston érzelmi válságba keveredett. Gaston, aki egy igazi párizsi szépfiú volt, beleszeretett CicaMicába, Szusza gumimacskájára. Gaston napok óta próbálta összeszedni bátorságát, hogy odalubickoljon CicaMicához és meg merje szólítani. Persze a gumikacsák csak akkor tudnak mozogni, ha valaki méltóztatik őket egy kád vízbe rakni. Ilyenkor azonban önálló életre kelnek. Gaston épp elszánta magát, hogy most akkor odakacsázik CicaMicához és elhívja egy romantikus pezsgőfürdőre, a csap mögül kikandikálva bemérte a távot és lendült is volna... ...ha hősnönk nem rántja ki bosszúsan a dugót és nem lép ki a kádból. Valóban, Szusza elkezdte összegezni az elmúlt hetét, de ezen annyira felidegesítette magát, hogy már a nyugtató fürdőt se tudta tovább élvezni. Azt persze nem tudta, hogy így kedvenc gumikacsája szerelmi élete szó szerint megfeneklik. Szusza valószínűleg azon idegesítette fel magát, hogy túl sok olyan emberrel találkozott a héten, aki csak azért él, hogy szenvedjen. Nem volt kedve beszállni a depresszió tőzsdébe. Miközben még mindig dühödten rángatta magára a félig földre csúszott dunyhát, megfogadta, hogy valamit radikálisan megváltoztat az életén mától. Még nem tudja, hogy mit, de radikálisan, az biztos. Muhaha, felfedem a titkodat! (ajánlom a freeblog főoldalára)a chikungunya és bábel
Hajnali 2 volt. Szusza szakmai okokból kifolyólag épp a chikungunyáról olvasott. A chikungunya egy mostanábban divatos betegéség, amit Szuszának jobb ismernie. Bábel tornyában dolgozott. Még csak most kezdte a karrierjét, így többnyire abból állt a munkája, hogy fejvesztve rohant naphosszat a torony különböző pontjai között és vaskos szótárakkal próbálta kitámasztani a dülledező falat. Persze a szótár nem volt túl hatékony, mert nem volt belőle elég és ezért mindig el kellett mozdítani. Az igazi megoldás az lett volna, hogy minden lyukat le tudjon fordítani. Mert ugye egy fordított lyuk már egy folt, és akkor szépen lassan megfoltozhatja majd a tornyot és egyre feljebb juthat. Valakitől azt a tippet kapta, hogy a chikungunyát majd tudni kell lefordítani a közeljövőben, ezért hajnali 2kor jobb hiján patológiai jellemzéseket olvasgatott.
Épp, amikor már veszélyes összefüggést vélt volna felfedezni a testén pár napja megjelent kellemetlen kiütések és a chikungunya tünetei között, szerencsére kiöntött a kád. Így hősnőnk megszabadult gügye bárányos pizsamájától és csobbant egy nagyot a kádban. Az szinte mellékes, hogy a kád maga is majdnem csobbant egyet az alsó szomszéd nappalijában, lévén kicsit meg volt lazulva az egyik lába szegénynek. Mivel vasárnap volt (azaz már hétfő), ezért megengedte magának, hogy egy fél órát lazuljon és összegezze a hetet. Muhaha, felfedem a titkodat! (ajánlom a freeblog főoldalára)Arcpakolásban a koncepció
Titkos Szusza épp valami arcpakolással kenegette magát elmélyülten a tükör előtt, amikor pompás ötlet pattant ki agyából. Ha már egész nap blogot akart gyártani, miért is ne írna egy pofás kis szöszenetet életéről? Azaz sok sok szöszenetet? Na de milyen szöszenetet írhatna az ember, ha van egy jól felfutatott egoblogja, ahol mindent és még annál is többet megírhat? Olvassa stabilan 100 ember naponta, van virtuális kacsája, vannak kommentelők, lehet ennél magasabbra, vagy kell- e egyáltalán? Hát nem. Szusza egész nap ezen tanakodott, miközben elfelejtett felöltözni. Semmi értelme egy újabb blogot gyártani, hacsak nincs valami koncepciója. És úgy látszik az Ilcsi Mama féle kövirózsa krémben volt a koncepció. Egoblog. Csak másképp. Mert ahogy az Szusza olyan jól megvitatta Leonnal, az önironia menti meg az embert a szuicidtől. Meg talán a kreativítás. Ez lesz hát ez a blog. Önironikus egoblog, ami néha elrugaszkodik a valóságtól. De csak akkor, amikor az élet abszurd fordulatai dramaturgiailag nem megfelelőek. Muhaha, felfedem a titkodat! (ajánlom a freeblog főoldalára) |